Ha azt hiszed, hogy kisgyereknél, jobban mondva csecsemőnél a hátközépig kakilást nem lehet überelni, tévedsz! Vannak olyan esetek, amikor igen. Például a pelenkáról való leszoktatás ideje tele van jobbnál jobb, utólag már megmosolyogtató, de akkor gyomorforgató sztorival. Persze a gyereked kakija, meg minden, de valljuk be, nem egy szagtalan valami. Az érzékenyebb orrú embereket ez is megviseli, de hát mégis egy természetes folyamatról beszélünk. Ahol van bevétel, ott kiadás is! 

Nem vagyok egy olyan szülő, aki már most elhalmozza a gyereket mindenféle rajzfilmfigurás csiricsáré dolgokkal, de a múltkor megláttam a Láng-os (Blaze) alsógatyákat. Tök jó árban voltak, úgy is kell, talán jobban kedvet kap a lurkó a kisgatyára. Így is lett! Aztán a minap néhány kaki mentes nap után egy nap több "tojás" is volt. Hol jön rá mégis a gyerekre? Az udvaron! Persze bele a "Lángosban". Na jó, ha már benne van, akkor szedjük ki ha az állaga engedi. Nem engedi! Mínusz egy gatya, mert hogy én tuti nem áztatom és mosom ki, az biztos! Gatya landol a kukában! Meg lehet kövezni, mert tudom, dédanyáink, nagyanyáink kimosták, én meg nem! 

Aztán, hogy a mai történetünk még gusztustalanabb legyen...a jó levegő mindig kihozza a gyerekből a kakit elv alapján, pottyanósra sikeredett a végtermék, de mire odaértem eltakarítani, Ottó rendezte a sorsát! Zaza csak leste és meghökkenve közölte "Ottó megette!" :)