Mennyi mindent lehet egyszerre csinálni? Vajon mindenkinek megy ez? Esetleg csak a nőknek? Sül ki belőle jó, ha több mindent végzünk egy időben?

Az én férjem sokszor hangsúlyozza ki, szerintem nagyrészt csak kifogásként, hogy ne várjam el tőle, hogy egyszerre több dologra is odafigyeljen. Bezzeg tőlem természetesnek veszi.

Legutoljára azon akadtam ki, hogy délelőtt együtt voltunk vásárolni. Hazaérve egy gyerekkel nekiálltam ebédet főzni. Addig apa Alinával játszott. Én egyszerre rámoltam és húst vágtak fel miközben a kissé türelmetlen Áronhoz beszéltem. Aki másodpercenként fordul hasra, így mindig a szemem sarkából őt néztem mikor csúszik rossz helyre. Egyik serpenyőben húst sütöttem másik fazékba tésztát főztem, közben uborkát vágtam és teát készítettem Alinának. Áron kezdett hisztis lenni, közben a konyha romokban hevert. Már a sok forgástól kimerült Áront átvittem a gyerekszobába játszó apjához, hogy picit figyeljenek oda rá amíg én befejezem a kaját. Ám észrevettem, hogy van meglepi a pelusba, nem is kicsi. Jeleztem apának, aki annyira komótosan állt neki, hogy végül én csináltam meg. De előtte gyorsan minden alatt takarékra vettem a gázt. Gyerek tisztába tesz, kézmosás meg miegymás. Vissza a konyhába. Egy perc nem telt el Áron sír, hosszan, persze ez hiszti, de amikor az ember siet és kapkod nehezebben viseli az efféle stresszt. Nem bírtam tovább és inkább magamhoz vettem Alinát vagyis leültettem az asztalhoz mesét nézni arra a pár percre míg kész az ebéd. Apa megint egy gyerekkel maradt. Ekkor belegondoltam sokadjára, hogy basszus tőlem miért természetes? Majd megszakadok közbe és még a hasam is görcsölt és fáradt voltam, mert éjjel megint ügyeletet tartottam mindeközben apa halál nyugodtan elvolt egy azaz egy darab gyerekkel a kupi közepén.....

Persze minek csinálok ennyit, jön a gondolat? Azért, mert próbáltam már kevesebbet tenni és bizony még nagyobb káosz vett akkor körül és akkor is nekem kellett végül megoldanom. Úgy hogy marad az időnkénti négykezezős manőverezés egy-két gyerekkel egyszerre. 

Ui.: szerencsére anyukámék sokat segítenek a mindennapokban, nélkülük tuti meghülyülnék.